A szerelés és a kapura lövés fejlesztése
Célkitűzés
Felszerelés
- Tányérbóják
- Labdák
- 2 megkülönböztető mez
- 1 szabvány méretű kapu
Előkészítés
- Játéktér: 40x30 méter
- Játékosok száma: legalább 6 (5 mezőnyjátékos + 1 kapus)
- Időtartam: 22 perc
- Sorozatok száma: 2 sorozat, egyenként 10 perc időtartammal és 2 perc pihenővel a sorozatok között
| Összegzés | Másodlagos célkitűzések |
|---|---|
|
Fejlesszük a szemből, oldalról és hátulról történő közvetlen szerelést a védő, valamint a dribbling utáni kapura lövést a támadó esetén |
Dribbling protecting the ball, Front (block) tackle, Tackle side on, Tackle from behind, Feints and tricks, Receiving and shielding of the ball, Kapura rúgás, Helyezkedés, Marking, 1-1 ellen, Body positioning, Straighten, Feet positioning, Pressure, Marking up in anticipation, Read the intentions |
Szervezés
Tányérbóják segítségével hozzuk létre a játékterünket az ábra szerint (legyen 30 méter hosszú és nagyjából a büntetőterülettel megegyező, vagyis körülbelül 40 méter széles). A támadók helyezkedjenek a középpályára, a pálya egyik sarkába (az ábrán jobbra, lent - fehér mezes játékosok), míg az egyik védő velük egyvonalban, az ellenkező sarokban (az ábrán a 2-es számú piros játékos balra lent), a másik pedig az alapvonal közelében, a szabvány méretű kapuhoz képest oldalirányban, a tizenhatos magasságában (az ábrán az 1-es számú piros játékos) vegyen fel pozíciót. A labdákból jusson minden kiindulási pontra. Három, egymást követő játékhelyzetet gyakoroltatunk: 1 az 1 elleni harc (támadó a védő ellen) a labdához képest három különböző pozícióból. Az első sorozat végén cseréljük fel mind a védők, mind a támadók kapuhoz viszonyított pozícióját. Egy kapus védi a kaput.
Leírás
- Az első szakaszban a védő (1-es számú piros játékos) passzol a támadónak (1-es számú fehér mezes játékos - a támadók sorának első embere). Az átadás különféleképp történhet: laposan, magasan, pattintva, stb., de minden esetben legyen pontos
- A passz után a védő gyorsan szűkíti a területet, hogy 1 az 1 elleni párharcot vívjon a támadóval, akinek az imént odaadta a labdát. A védő célja a játékszer visszaszerzése, és a középpálya vonalán történő átjutás, míg a támadónak át kell jutnia a védőn, majd gólt szereznie
1 az 1 ellen szemből
- Az akció lezárultával indul a második szituáció, vagyis az oldalirányból vívott 1 az 1 elleni küzdelem: a védő (2-es számú piros játékos) oldalról passzolja be a labdát a sor következő támadójának (2-es számú fehér mezes játékos), és azonnal megpróbálja szűkíteni a területet, hogy minél hamarabb elvágja a támadó kapu felé vezető útját és szerelje
- Az akció ebben az esetben is a támadó kapura lövésével vagy a védő labdaszerzésével végződik, aki a kapusig passzolja vissza a labdát
1 az 1 ellen oldalról
- Innen indul a harmadik, egyben utolsó szituáció, vagyis a hátulról vívott 1 az 1 elleni küzdelem: a sor harmadik támadója (3-as számú fehér mezes játékos) megjátssza a pályán lévő, 2-es számú fehér mezes védőt, aki megpróbál közelebb mozogni társához, hogy a védő (2-es számú piros játékos) ne tudja megelőzni. Utóbbi a kaput védte, így (ha az emberfogás szoros) megpróbálhatja megelőzni a támadót, vagy a kapunak háttal álló játékost fogva szerelést is megkísérelhet
- Az akció a támadó kapura lövésével, vagy a védő labdaszerzésével fejeződik be, aki megpróbál labdavezetéssel a tányérbóják jelezte félpálya vonala mögé, a célterületre jutni
1 az 1 ellen hátulról
Szabályok
- A gyakorlatot akár két részre is oszthatjuk, ahol az első szakasz támadói később védőkké válnak, és fordítva
- Határozzuk meg a maximális időtartamot, amin belül a befejezésnek meg kell történnie, vagy amin belül le kell zárulnia az akciónak
- Rotáljuk minél optimálisabb módon a játékosokat, vagyis mindenki vegyen részt mindkét szerepben az 1 az 1 elleni szituációk mindegyikében (szemből, oldalról, hátulról)
Variánsok
- A kapura lövést korlátozzuk a tizenhatoson belülre (ezzel szorgalmazzuk a szerelést és a védőrészéről a labda megszerzését)
Edzői feladatok
- Értékeljük ki a szemből történő 1 az 1 elleni harc megfelelő kivitelezését: a passz után a védő a megfelelő testhelyzetben szűkítse a területet (a pálya széle felé szorítva ki a támadót, hogy az kénytelen legyen - a zónától függetlenül - a gyengébbik lábával dolgozni); a kivárás legyen megfelelően átgondolt, a védő ne lépjen ki túlságosan a szabadon támadó ellenfélre, de ne is hagyjon neki túl sok területet a labdával történő felgyorsuláshoz (késleltető akció)
- Az oldalsó helyzetnél a védőnek figyelnie kell, hogy szabálytalankodás nélkül, futás közben próbálja meg egyensúlyából kibillenteni a támadót (váll a váll elleni ütközés), miközben a megfelelő pillanatot keresi a labda elérésére, esetleg a támadó lábának elkerülésére, ha az a másik lábára veszi át, fedezi a játékszert (utóbbi esetben a védőnek ki kell várnia, miközben a támadó és a kapu közé helyezkedik)
- A hátulról vívott párharcnál (a kapunak háttal álló védőt támadva) a védőnek szorosan emberfogásra kell törekednie, ami lehetőséget teremt a megelőzésre, de legalábbis annak megakadályozására, hogy a labdát kapó támadó kapura fordulhasson. Ebben a szituációban a védőnek meg kell próbálnia végig szemmel tartani a labdát. A testtartás itt is alapvető fontosságú a gyorsközbelépés szempontjából, valamint azért, hogy a támadó ne tudjon lendületből mélységbe futni, vagy megkerülni a védőt (fókusz a labdán)
