A tehetség kulcsa a labdaérintés

Célkitűzés:

Összegzés

A futsalban a mozgások, a labdaérintések és a játékhelyzetek sokkal gyakrabban ismétlődnek, mint klasszikus, 11 játékost igénylő futballban. Lássuk, hogyan alkalmazhatjuk a kispályás futballt a tehetségek fejlesztésére!

Szervezés

Az egyik legfontosabb könyv, amit az utóbbi időben olvastam a „The talent code” Dan Coyle tollából. Ő és csapata a tehetség vizsgálatának, feltérképezésének szentelték idejüket. A zenét, különböző sportágakat vettek górcső alá... mígnem elérkeztek a futballhoz, figyelmük Brazíliára irányult és benne, valamint egy neurológusban (Douglas Fieds) is felmerült a kérdés: miért születik ennyi brazil tehetség?
Kérdésükre meglepő választ találtak: a brazil futball sikereinek kulcsa a kispályás (5 játékossal játszott) futball, a „futebol de salao”. A labdaárintések gyakorisága a gyerekeknél a futsalt – ahogy ők fogalmaznak - „intenzív gyakorlássá” teszi, ami jobban stimulálja az idegrendszert és segíti a tehetségek fejlődését. Egy tanulmányból világosan kiderül, hogy az a gyermek, aki 6 éves korától 11-12 éves koráig futsalt játszik, PERCENKÉNT HATSZOR TÖBBSZÖR          ér labdához, mint a csak futballozó társa, és – ahogy azt mindannyian tudjuk – a labdával való kontakt az egyetlen módja annak, hogy a legjobban elsajátítsunk egy sportot. Azokban az országokban, ahol a kispályás focit gyerekek is játszák, nagyobb eséllyel születnek tehetségek (a futbol sala Spanyolországban, el futebol de salao Brazíliában és a Baby futbol Argentínában, a legfiatalabbak ezekben az országokban gyakorolják leginkább a futsalt).
 
A kulcs egy sport elsajátításához a direkt labdakezeléssel töltött idő, valamint ezzel együtt a legfontosabb faktor a gyerekek motoros és sporttal kapcsolatos képességeinek fejlesztése szempontjából a motiváció; ahogy már ehangzott, a motiváción és a tanuláson kívül figyelembe kell vennünk az időt, amit a játékos a labdával közvetlen kontaktusban tölt. A közvetlenül a labdával töltött idő alakítja ki a gyerekben a sport iránti szenvedélyt; ha a gyerek nincs kapcsolatban a labdával, elunja magát és befejezi a focizást. Ezenkívül, a gyerek sikerélménye az edzésen, a meccsen vagy egy gyakorlat során arányban áll az általa szerzett gólok, a kapura lövések, a felvállalt 1 az 1 elleni párharcok számával, stb... A kispályás fociban ezek az elemek – ahogy arra Dan Coyle rávilágított – HATSZOR GYAKRABBAN fordulnak elő, mint a klasszikus futballban, tehát a logikus következtetésnek ez tűnne: játszassunk a gyerekekkel minál többször kispályás (5 fős csapatban) focit, hogy később nagy pályán nagy játékosokká váljanak.
 
Többször elhangzott, hogy a futsal egyik sajátossága, hogy a játék kis területen zajlik, ahol gyorsan és gyakran kell döntéseket hozni, valamint a játék megfelelő "olvasása" és a legjobb megoldás nyomás alatti, hatékony megválasztása alapvető fontossággal bír, hiszen ebben a játékban a hibákból könnyen születik gól vagy szabálytalanság.  Ezért a leginkább ideális edzésmódszer az integrált edzés, vagyis a technikai, taktikai, fizikai elemek egyazon gyakorlatba sűrítése, különös hangsúlyt helyezve a figyelemre, a játék értelmezésére és a döntéshozásra. Az ilyen típusú edzésekkel a játék olyan aspektusain dolgozhatunk, mint a játékintelligencia, a kreativitás, a fantázia, a képzelőtehetség, az eredetiség, stb. Olyan szempontokról van szó, amelyek alapvetőek és nélkülözhetetlenek a futballban.
 
Milyen technikai és taktikai tartalmakat kell bevonnunk edzéseinkbe?
 
Megpróbálunk röviden válaszolni:
  1. Az emberhátrány és a számbeli fölény (vagyis alapjában véve a 2 vs 1 és a 3 vs 2).
    • Tartsuk észben, hogy gyümölcsözőbb a védekezés, mint a támadás mikéntjén dolgozni; amint megalapoztuk a védelmet, folytathatjuk a támadás gyakorlásával.
    • Egy másik fontos szempont a kapussal történő koordinált együttműködés (ne feledjük, hogy a kapus valójában plusz egy védő!)
  2. Létszámegyenlőség (1 vs 1, 2 vs 2, 3 vs 3)
    • Az ilyen típusú gyakorlatokat végeztessük szűk helyen, a valós szituációkat modellezve
    • Az 1 vs 1 a futsal lelke, amiben a nagy- illetve kispályás futballban a játékosok hajlamosak nem túl bátrak lenni; edzőként biztassuk játékosainkat kiskoruktól arra, hogy próbálkozzanak és menjenek bele a párharcba anélkül, hogy félnének a hibáktól.
    • A 3 vs 3 adja a védelmi munka, a labdavivőre kifejtett pressing, a területek lefedésének valamint a passzolási vonalak lezárásának alapját.
  3. Gyors befejezés
    • Gyakoroltassuk mindig a valós játék ritmusában és sebességével
    • Már gyerekkortól alapvető fontosságú a játék minőségébek javításához, hogy mind a futballban, mind a futsalban dolgozzunk a befejezéseken: ez a játék legkreatívabb része és ez okozza a legtöbb fejtörést az edző általánosságban véve vett felfogása szempontjából.
  4. Egyéni/kollektív technika (labdavezetés, átadás, labdaátvétel, a labda uralása, csel...)
    • Eddzük mindig globális és integrált módon. Az analitikus edzés döntéshozatal nélkül nem sokat ér (csak robotokat és „freestyle” labdazsonglőröket eredményez)
  5. Specifikus lövés és átadások (Párhuzamosan, átlósan, kényszerítő, blokk, röviden, hosszan...)
    • A kapura lövést gyakoroltassuk mindig a futsal specifikus taktikai eszközeivel kombinálva a valóshoz hasonló játékszituációban, de analitikus módon, védők nélkül.
    • Fontos, hogy a lövésnél a játékosokat a hosszú (távolabbi kapufa) megcélzására biztassuk
  6. A labdabirtoklás fejlesztése
    • Figyeljünk a következő szempontokra:
      • labdatartás létszámbeli egyenlőség esetén (pl. 4 vs 4, 5 vs 5...)
      • labdatartás emberhátrányban és létszámfölényben (pl. 5 vs 3, 5 vs 4 ...)
      • növeljük és csökkentsük a rendelkezésre álló helyet
      • változtassunk a labdatartást végző játékosok számán
      • alkalmazzunk különböző típusú passzokat
      • változtassunk a labda visszaszerzésének módján
      • ám mindenkelőtt vonjunk be a figyelemre, érzékelésre és a döntési képességre ható változókat
  7. Pozíciós támadás és védekezés (félpályán)
  8. Pressing és letámadás
    • Gyakoroltassuk 2 vs 2 és 3 vs 3 szituációktól egészen a teljes csapatot megkövetelő, valódi játékig, egyre negyobb területeket bejátszva (szűk területtől a teljes pályáig)
  9. Rögzített helyzetek
    • A játék egy kifejezetten fontos és nagyon modern aspektusáról van szó, ami igen látványossá teszi a futsalt.
    • Eme helyzetek gyakoroltatása alapvető fontosságú ahhoz, hogy a játékosok ne kezdjenek unatkozni (elég színessé tenni az edzést)
  10. Tematikus játékok és mérkőzések 
    • Főleg az edzések elején
    • A gyerekekkel végzett munkában nagyob fontos, hogy játékos bemelegítéssel kezdjünk, amely során a gyerkek jól szórakozhatnak; ez nagy jelentőséggel bír az edzés többi része szempontjából, és motiváltabbá teszi a játékosokat
  11. A kapus
    • A kapus egy csapat több, mint 50%-át jelenti, és általában nem szentelnek elegendő időt a specifikus edzésmunkájának
    • A kapusnak kötelezően együtt kell dolgoznia a csapat többi részével, hogy fejlessze az egyéni taktikai képességeit
  12. A power play
    • A meccsek a végső percekben dőlnek el, tehát a védelmet és a támadókat erre is fel kell készíteni
    • Fontos, hogy többféle támadó és védekező felállásunk legyen, amit a meccs alatt alkalmazhatunk (1-2-1 és 2-2)
  13. A valós játék
    • Fontos, hogy hetente legalább egyszer valós versenyszituációt utánozzunk, hogy összekapcsoljuk az edzést az éles helyzettel. A valós meccshelyzetet struktúrájában és szabályaiban megváltoztathatjuk, hogy a játék azon aspektusait modellezzük, amiken leginkább dolgozni szeretnénk.

 

Miguel Rodrigo Futsal
 
 
 
 
Miguel Rodrigo - a Thaiföldi Futsal Válogatott szövetségi kapitánya
 

 

Korosztály:
Rovat:

YouCoachApp Digital Assistant for Coaches
Kezdd el még ma!
Rugalmas csomagok, melyeket az edzői munkád minden területének fejlesztésére terveztünk.